Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2009. 02. 03.

Fácántekercs

Vasárnap került sor Gabah receptje alapján készült fácántekercsem megsütésére. Eddig a fagyasztóban pihent jobb időkre várva. Jócskán leegyszerűsítettem a receptet, ami nem vált kárára, nagyon finom lett. Biztos, hogy sokszor fogom még elkészíteni. Azért is jó ez a módszer a fácánhoz, mert egyébként a fácánhús - különösen a melle - nagyon száraz, kicsit íztelen, azonban így teljesen átjárják az ízesítők és finom, omlóssá válik.




A kicsontozási procedúrát elhagytam, inkább két fácán mellfiléiből készült a mű, a többi részre különben is szükségem volt a fácánleveshez. Zsályám nem lévén (egyébként sem nagyon szeretem) csak rozmaringot használtam. Elhagytam a sütéshez ajánlott zöldségalapot is, a szokásos módszeremmel 160 fokon sütöttem néhány órán át egy kevés vizet aláöntve. Mániámat, a baconszalonnába csavarást itt is alkalmaztam, ahol szükség volt rá, néhány fogvájóval rögzítettem, így nem volt szükség a zsinóros kötözésre.
Az ajánlott polenta- és spenótköret helyett mi egyszerűen krumplipürével és párolt zöldségekkel fogyasztottuk. A fácántekercs hidegen is nagyon finom és ilyenkor már szépen lehet szeletelni is.

Hozzávalók
  • 2 fácán mellfiléi
  • néhány szelet sonka (lehet nyers vagy főtt is)
  • egy darabka puhább füstölt kolbász
  • rozmaring
  • frissen őrölt bors
  • 20 dkg szeletelt bacon
A mellfiléket egymás mellé tettem, hogy egy nagyobb hússzeletet kapjak. Fűszereztem, majd ráfektettem a sonkaszeleteket, elterítettem rajta a kolbász töltelékét és szorosan felcsavartam. Betekertem a baconszalonnába (ez rögzítette is a tekercset), majd a szokásos módon megsütöttem.
Sorkizárás

8 megjegyzés:

duende írta...

Sosem ettem még fácánt!
Biztosan finom. A képeket hogy csináltad??? Annyira jók! :-)

Olyanok, mint a Planétás-kártyák! :)

Borsó írta...

Szívesen megkóstolnám! :-)

Palócprovence írta...

Köszi, Duende! :) A Picasa-nak van kollázskészítője, azzal csináltam, csak most nem a rácsosat, hanem a képkupacosat használtam.
Egyszer kóstold meg a fácánt, ha teheted, finom. A vadak közül egyedül ezt szeretem.

Palócprovence írta...

Borsó, szívesen meg is kínálnálak! :)

Gabah írta...

Örülök, hogy ízlett! :-) Akkor hát sütőben sütötted? Én nem mertem sütőbe tenni, féltem, hogy túlságosan kiszárad.
Ember nagynéni, amikor ezt a kicsontozott fácánt tanította nekem, rögtön azzal kezdte: "Stellina, fácánt sütőbe nem teszünk!"
"Ok, zia.", mondtam én, és betettem :-))) Hát, mit mondjak, a mellén és a felső combján kívül nem igazán maradt sokminden a madárból. Egyszer majd ha sok fácánom lesz, kipróbálom csak a melléből, úgy, ahogy Te csináltad, jó sok szalonnával betekerve.

Palócprovence írta...

:))) Látom, Téged sem tart vissza, mit szabad vagy nem! Azt azért el kell, hogy mondjam, én mindig a zománcos fedeles kacsasütőmet használom és mindig öntök a hús alá valamilyen folyadékot (most ez egyszerűen víz volt). Alacsony hőfokon, végig letakarva sütöttem (így is megpirul a szalonna). Még soha nem volt ilyen puha, szaftos a fácánom, köszönhetően a tölteléknek. A férjemnek is nagyon ízlett, pedig Ő eddig nem szerette a fácánmellet, pont a szárazsága miatt.

Gabah írta...

Ja, kérem, akinek van zománcos, fedeles kacsasütője...;-)))))
Most ahogy gondolkodtam, eszembe jutott, hogy római tálban sem lehet rossz. Azom van. :-) Legközelebb abba rakom.

Palócprovence írta...

Az ugyanolyan jó, csak előtte be kell áztatni.