Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2013. 04. 18.

Csalános nokedli


Életem párja mondta, hogy mindenkinek elmeséli majd, csalános nokedlivel kínozom. Persze, kétszer is szedett belőle és Nana kutya is kinyalta a tányérját.


Ne riasszon vissza minket a bizarr szín, magas vitamin- és vastartalma miatt a csalán fogyasztása hasznos szervezetünk számára. Csak a csalán hajtáscsúcsát szedjük, és célszerű szó szerint kesztyűs kézzel bánni vele.



Hozzávalók

  • 10 dkg zsenge csalánhajtás (csak a csúcsa)
  • 60 dkg liszt
  • 4 tojás
  • víz
  • bors
  • szerecsendió
  • 1-2 evőkanál olaj a tetejére

A csalánt dobjuk forrásban lévő vízbe, majd szűrjük le (a forrázóvizet ne öntsük ki, igyuk meg, hiszen ez nem más, mint csalántea). A kicsit lehűlt csalánt turmixoljuk össze a tojásokkal, fűszerezzük, majd keverjük a liszthez. Adjunk hozzá annyi vizet, hogy nokedlisűrűségű tésztát kapjunk. 


Több adagban szaggassuk ki (nokedliszaggatóval vagy deszkáról késsel) forrásban lévő sós vízbe. Szűrjük le, amikor feljön a víz tetejére az összes nokedli. Forgassuk össze az olajjal.


Mi gombapaprikással ettük,


de bármihez tálalhatjuk, amihez nokedlit adnánk. Reszelt sajttal és sült baconnel megszórva, némi zöldsalátával is el tudom képzelni...


4 megjegyzés:

Anikó írta...

Sőt tojásos nokedliként salátával szintén, isteni a színe:-)))))

Palócprovence írta...

Igen, akár azzal is, bár én nem vagyok egy tojásosnokedlifan :)

Névtelen írta...

Én spenóttal szoktam ilyen nokedlit, de micsoda ötlet! Csak teaként ittam eddig a csalánt,de ezt is kipróbálom köszi:) Eszter

Palócprovence írta...

Igen, spenóttal is finom! :)