Hosszú évekig messzi tájakról ábrándoztam. Mára már elfogadtam Simone Weil gondolatát: "Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk."A Börzsöny lábánál bújik meg kis palóc falum.Itt van az én Provence-om. Palócprovence...

2010. 12. 22.

Karácsonyi morzsa

Egész Palócföldön elterjedt szokás volt, hogy a karácsonyböjti (december 24.) vacsora minden ételéből valamennyi családtag az asztal egy meghatározott helyére tett egy keveset. Ezt hívták karácsonyi morzsának (néhol karácsonyi morzsaléknak). A karácsonyi morzsát  vacsora után letakarták és az asztalon hagyták szilveszterig. Úgy terítették rá az  abroszt, hogy a  hajtása a búzaföldek irányába essen, nehogy a búza aratás előtt megdőljön. Volt, ahol a karácsonyi morzsa alá pénzt is tettek - "etessen a karácsonyi morzsa az ünnepek alatt".

Az ünnepek elmúltával kivitték a morzsát az istállóba és felkötötték a tehén feje fölé, hogy meg ne rontsák.  Adtak belőle a tyúkoknak is, hogy jobban tojjanak, de került a disznóólba is, nehogy megdögöljenek a disznók. A karácsonyi morzsával füstölték meg a tehén tőgyét is ellés után.

Torokfájás ellen teát főztek belőle, de füstölték is a torokfájósokat: a parázsra dobták a morzsát, a beteg nyitott szájjal fölé hajolt, hogy a morzsa füstje átjárja.

Hasznos szernek tartották zivatar, vihar ellen is: egy csipetnyit tűzbe dobtak belőle, hogy elüljön a vihar.


Forrás: Manga János - Palócföld

Nincsenek megjegyzések: